A kontaktor egy automatikus vezérlőberendezés. Főleg gyakori csatlakoztatásra vagy leválasztásra használják, egyenáramú áramkör, nagy vezérlőkapacitással, nagy távolságú működésre képes, a relével időzítést, reteszelő vezérlést, mennyiségi szabályozást és nyomásveszteséget és feszültségcsökkenés elleni védelmet hajtanak végre, széles körben használják az automatikus vezérlőáramkörben, fő vezérlőobjektum a motor, más teljesítményterhelés vezérlésére is használható, mint például elektromos fűtés, világítás, hegesztőgép, kondenzátortelep stb. A kontaktor nem csak csatlakoztatni és levágni tudja a áramkört, hanem alacsony feszültség kioldó védelmi hatással is rendelkezik. A kontaktor vezérlési kapacitása nagy. Alkalmas gyakori műveletekre és távvezérlésre. Az automatikus vezérlőrendszer egyik legfontosabb eleme. Az ipari elektromosságban sok típusú kontaktor létezik, az áram 5A-1000A, használata meglehetősen kiterjedt.
A főáram különböző típusai szerint a kontaktorok váltakozó áramú és egyenáramú kontaktorokra oszthatók.
Alapelv: a kontaktor főként elektromágneses rendszerből, érintkezőrendszerből, ívoltó készülékből és egyéb alkatrészekből áll. Az elektromágneses kontaktor elve az, hogy amikor a kontaktor elektromágneses tekercsét feszültség alá helyezik, erős mágneses teret hoz létre, így a statikus mag elektromágneses szívást hoz létre, hogy vonzza az armatúrát, és hajtsa végre az érintkezést: gyakran zárja le az érintkezőt , gyakran nyissa meg az érintkezőt zárva, a kettő összekapcsolódik. A tekercs kikapcsolásakor az elektromágneses szívás megszűnik, és az armatúra a kioldórugó hatására felszabadul, helyreállítva az érintkezést: az alaphelyzetben zárt érintkező záródik, az alaphelyzetben nyitott érintkező pedig lekapcsol.
Feladás időpontja: 2023. március 13
